A román sajtó sokat ír a Gozsdu Alapítvány sorsáról. Gozsdu Manó 1869-ben hozta létre alapítványát. Kikötése az volt, hogy alapítványából erdélyi román fiatalokat iskolázzanak. Ezt a célt szolgálta a Gozsdu udvar Budapesten, a VII. kerületben. A román sajtó szerint most visszakövetelik ezt a vagyont. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 7./
1998. október 14.
Bebizonyosodott, hogy a magyar-román kormányzati vegyes bizottság és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok rendszere megfelelő keretet kínál a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez - nyilatkozta okt. 14-én Németh Zsolt, Mihnea Constantinescu román külügyi államtitkárral közösen megtartott sajtótájékoztatóján, Budapesten, a vegyes bizottság tanácskozása után. A vegyes bizottság két elnöki tisztét a hagyományoktól eltérően - a külügyminiszterek koszovói válsággal összefüggő parlamenti elfoglaltsága miatt - az államtitkárok látták el. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón elmondta: olyan ajánlásokat tartalmazó jegyzőkönyvet készítettek elő, amelyet mindkét külügyi államtitkár kormánya elé fognak terjeszteni jóváhagyás végett. Többek között ülésezett a kisebbségek és a gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottság is. A magyar államtitkár rámutatott, hogy Magyarország a tizenhatodik a külföldi befektetők sorában Romániában, és mindenképpen azon igyekszik, hogy ezen a listán előbbre kerüljön. Magyarország kereskedelmi forgalma Romániával dinamikusan nő, elsősorban a CEFTA-tagságnak köszönhetően. Az volt a kérése a magyar félnek, hogy 1998 decembere után Románia ne hosszabbítsa meg a búzabevitel korlátozását célzó intézkedéseit, hanem hagyja, hogy a CEFTA-tagság értelmében szabadabb kereskedelem valósuljon meg. Mihnea Constantinescu elmondta, hogy az albizottságok munkálatai modellértékűnek tekinthetők, melyek jószomszédi viszonyra utalnak, és bízik benne, hogy ezek a bizottságok olyan javaslatokat fognak tenni a kormányoknak, melyek gyakorlatias és azonnal alkalmazható lépéseket fogadjanak el. A sajtótájékoztatón szó esett a magyar-német egyetemről is. A két államtitkár kifejtette: figyelemmel fogják kísérni az ezzel kapcsolatos kormányhatározat megvalósítását, és gyakorlatba ültetését. Németh ugyanakkor azt is megerősítette, hogy a magyar kormány támogatni fogja a magyar egyetem létesítését, bármilyen formában - akár az állami, akár magánegyetem - , ha az az RMDSZ-nek a kérése, attól függetlenül, hogy létrehoznak-e bármilyen multikulturális egyetemet vagy sem Romániában - mondta. A multikulturális egyetemet egyébként a magyar fél biztató, pozitív jelnek tekinti, amely elősegíti a két nemzet, a két ország kapcsolatait. Az értekezleten még szó esett a magyarországi nemzeti kisebbségek helyzetének további javításáról, valamint a Gozsdu Alapítvány körüli vitás kérdésekről. A résztvevők ugyanakkor emlékeztették a román kormányt arra a kötelezettségére, hogy a parlament ratifikálja az Európa Tanács kisebbségi nyelvi chartáját, és szeretnék, ha Románia elfogadná a közeljövőben a kisebbségi törvényt, illetve a nyelvhasználatot és a kisebbségek oktatását szabályozó törvényt, a 22-es és a 36-os kormányhatározatok tartalma szerint. /Balló Áron: Megtalálták a megfelelő keretet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2000. április 4.
A magyar állam folyamatosan üldözi és megalázza a magyarországi románokat, akiknek önkormányzata csak papíron létezik. A magyarországi nemzeti kisebbségek jogait nem tartják tiszteletben" - jelentette ki Sofronie Drincec gyulai román ortodox püspök. A Magyarországon tavaly létrehozott román ortodox püspökség feje a nagyszebeni Gozsdu Alapítvány hétvégi közgyűlésén bírálta rendkívül keményen a magyar kormányt. A püspök beszédét a Curierul National bukaresti napilap is ismertette. A püspök szerint a magyar állam ellenségesen és arrogánsan viseltetik a magyarországi románokkal szemben. Ennek példájaként említette, hogy többször kért találkozót Orbán Viktor miniszterelnöktől, de a találkozás lehetősége helyett azt a választ kapta, hogy "jobb lenne, ha a román állam úgy kezelné a romániai magyar kisebbség helyzetét, ahogy a magyar állam a magyarországi román közösség gondjait megoldotta". A püspök hozzátette, hogy arról is úgymond kioktatták: egyházi ember lévén ne avatkozzon világi kérdésekbe. Ezt a választ akkor kapta, amikor arra akarta felhívni a magyar illetékesek figyelmét, hogy az ottani románságot az eltűnés veszélye fenyegeti, mert a magyar állam "burkoltan az asszimiláció és a megfélemlítés politikáját folytatja" velük szemben. A főpap példaként említette a magyarországi Nicolae Balcescu Román Középiskola helyzetét. Mint mondta, a tanintézet csak a nevében román, mindent magyar nyelven tanítanak, a románt idegen nyelvként oktatják. Sofronie szerint a magyarországi román ortodox egyház drámai helyzetben van. "A romániai magyarok jogaiból minden esetben ügyet csinálnak. Miért nem csinálnak ügyet a magyarországi románok ügyéből is?" - tette fel a kérdést az ortodox püspök. /Üldözik a magyarországi románokat?! A gyulai ortodox püspök vádjai. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./ Értetlenül áll Orbán Viktor miniszterelnök egyházügyi tanácsadója, Balogh Zoltán a gyulai román ortodox püspök nyilatkozata előtt. Balogh Zoltán hangsúlyozta, hogy a püspökkel jó személyes kapcsolatokat ápol, és "kedves hangú leveleket váltanak egymással". Sofronie valóban többször jelezte, hogy kevesli az egyháza számára juttatott állami támogatást, de a gyulai román ortodox püspökség messze az arányszámai fölött részesül a támogatásból. A tanácsadó cáfolta, hogy amikor az ortodox püspök személyes találkozót kért Orbán Viktortól, azt a választ kapta: jobb lenne, ha a román állam úgy kezelné a romániai magyar kisebbség helyzetét, ahogy a magyar állam a magyarországi román közösség gondjait megoldotta. A tanácsadó hozzátette: reméli, az ominózus nyilatkozat félreértésen alapul. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./
2000. április 5.
A koalíciós pártok vezetői megegyeztek abban, hogy sürgősségi kormányrendelettel módosítják a helyhatósági választási törvényt. A választási kampány április 20-án kezdődik és 45 napot tart. A helyhatósági választások első fordulóját június 4-én, a másodikat - ahol szükséges - június 18-án rendezik meg. Bevezetik az 5 százalékos választási küszöböt. A román állam támogatását kérte a nagyszebeni Gozsdu Alapítvány a magyar állam ellen indított peréhez. Az alapítvány azt tervezi, hogy nemzetközi fórumokon panaszolja be a magyar államot a Gozsdu-vagyon ügyében. /Módosítják a választási törvényt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2000. szeptember 16.
Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a Curierul National szept. 15-i számában megjelent adott interjújában leszögezte: Az új évszázad küszöbén kivételes lehetőségek vannak Magyarország és Románia rendkívül jó és szoros együttműködésére. Partnereink is ezt várják el tőlünk, s nagyon könnyű ennek az elvárásnak megfelelni. - Nincsenek olyan problémák, amelyek veszélyeztetnék a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat - hangsúlyozta a magyar diplomata. Mint mondta, a magyar fél a két ország közti alapszerződést kiindulási alapnak tekinti, és a kétoldalú kapcsolatok 1996 után elért szintje már sokban meghaladja az alapszerződés előírásait. A nemzetiségi kérdés megközelítésében lehetnek eltérések. "Romániában igen népes magyar kisebbség él, s megértjük, hogy követeléseik teljesítése nehéz" - fogalmazott, hozzátéve, hogy magyar részről jogosnak tekintik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alkotmányos keretek között megfogalmazott követeléseit ahhoz, hogy a romániai magyarság megőrizhesse önazonosságát. A magyarországi román kisebbség helyzetéről szólva a nagykövet elismerte, hogy "1989 óta valamennyi törvényhozás adós maradt" a (magyarországi) nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének megoldásával, annál is inkább, mivel a magyar alkotmány a nemzeti kisebbségeket államalkotónak tekinti. - A magyar fél megítélése szerint, a Gozsdu Alapítvány örökségének problémáját államközi szinten és a magyarországi ortodox egyházzal rendezték. Ha ennek a kérdésnek az újratárgyalását erőltetik, akkor az egész problémakört új módon kell megközelíteni. "Nem hiszem, hogy ez időszerű lenne, ebben az értelemben a magyar igények jelentősen meghaladhatják a Gozsdu-örökséget" - mondta. /Íjgyártó: Nincsenek olyan problémák, amelyek veszélyeztetnék a kétoldalú kapcsolatokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2001. szeptember 8.
A magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság szept. 10-re tervezett budapesti ülésén román részről számos konkrét kérdést fognak felvetni. Az egyik legfontosabb kérdésnek a magyar státustörvényt és a törvény most készülő végrehajtási rendeleteit tartják. Román források szerint megvitatják, hogy milyen jogi eszközökkel lehetne biztosítani a magyarországi román nemzeti kisebbség parlamenti képviseletét. Szó lesz a magyar önkormányzati törvény módosításáról, a román nyelven történő magyarországi oktatás támogatásáról. Román részről kérni fogják a magyarországi Román Ortodox Egyház ingatlanjainak - épületeinek és földterületeinek - visszaszolgáltatását, valamint egy ortodox szeminárium létrehozását, illetve a Gozsdu Alapítvány helyzetének újratárgyalását. Javasolni fogják, hogy készüljön politikai jegyzőkönyv a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség problémáiról. A szakbizottságon résztvevő román küldöttséget Constantin Diaconescu külügyi államtitkár vezeti. /Konkrét javaslatok. Román delegáció Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2001. szeptember 26.
A kisebbségi kérdés egyoldalú erőltetésével vádolta Cristian Diaconescu külügyi államtitkár Magyarországot a Jurnalul National című lapnak adott interjújában. Diaconescu, aki egyben a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság társelnöke a lap szept. 25-i számában úgy fogalmazott, hogy Magyarország az egyedüli állam Európában, amely a politikai-diplomáciai mechanizmusokat csakis a kisebbségi problémára szűkíti le. Az államtitkár szerint csak akkor lenne létjogosultsága a kisebbségi kérdés prioritásként történő felvetésének a román-magyar párbeszédben, ha hiányosságok lennének ezen a területen. - Senki, egyetlen európai intézmény sem hívta fel Románia figyelmét arra, hogy megszorításokat alkalmazna a magyar kisebbséggel szemben. A magyar fél által felvetett problémákat a helyi közigazgatási törvény és az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénynek megfelelően oldjuk meg - fogalmazott Diaconescu. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: Bukarest azt kívánja elérni, hogy Magyarországon ugyanolyan keretben és szinten biztosítson képviseletet a magyarországi román kisebbségnek, mint amilyen képviseletet a romániai magyar kisebbség élvez Romániában. Diaconescu szerint az "egyoldalú magyar megközelítés" ad magyarázatot arra, hogy a két ország közötti alapszerződés keretében létrehozott kormányközi vegyes bizottság nem az előírt rendszerességgel tartja üléseit. - A magyar diplomácia rendkívül erőteljesen az eurorégiók keretében való együttműködésre helyezi a hangsúlyt - ott, ahol magyar kisebbség él. Ugyanígy, a találkozók programjában a kisebbségi bizottságok kapnak elsőbbséget. Diaconescu ugyanakkor hasznosnak is nevezte a budapesti ülést, mivel - mint mondta - a magyar fél azon a találkozón mutatott első alkalommal készséget arra, hogy tárgyaljon a státustörvényről. Ennek eredményének nevezte, hogy magyar fél elfogadta: a magyar igazolványokat kizárólag Magyarország területén adják ki. Románia ezért bízik abban, hogy az olyan kényes problémákat, mint a Gozsdu Alapítvány ügye, párbeszéddel tisztázni lehet. /Továbbra is holtponton a román- magyar tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
2002. július 8.
Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./
2002. december 5.
A kedvezménytörvény ügyében kötött kompromisszum fejében Románia visszaszerezte Magyarországtól a Gozsdu-hagyatékot - írta dec. 4-i számában a Curentul című román napilap. A román újság értesülései szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi budapesti tárgyalásán megegyezés született a vitatott örökségről. A lap úgy tudja, hogy szakértői szinten olyan megoldás körvonalazódott, amelynek értelmében a budapesti belvárosban Gozsdu-udvar néven ismert, hét épületből álló együttesben a román-magyar stratégiai partnerséget szolgáló Emanuil Gojdu európai intézetet, kétnyelvű általános és középiskolát, Emanuil Gojdu emlékhelyet alakítanak ki. Ugyancsak itt kap helyet a magyarországi románok kulturális központja, a magyarországi román közösség könyvtára, valamint a néhány éve Nagyszebenben létrehozott Gozsdu Alapítvány magyarországi kirendeltsége. Terveznek egy kollégiumot is, a Magyarországon tanuló román diákok számára. A tervekben szerepel az is, hogy a Gozsdu Alapítvány magyarországi képviselettel rendelkező jogi személyként ösztöndíjakat is folyósít majd a kultúraközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az 1802-ben Nagyváradon született Emanuil Gojdu Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, és tagja volt az akkori magyar ország-gyűlésnek is. Végrendeletével jelentős vagyonát egy alapítvány létrehozására fordította. Az alapítvány, amelynek kezelését az erdélyi és a magyarországi román ortodox egyházra bízta, azt a célt szolgálta, hogy román fiatalok tanulásához biztosítson ösztöndíjakat. Az előző magyar kormány álláspontja az volt, hogy a kérdéssel csak akkor lehet foglalkozni, ha újratárgyalják annak az 1953-ban kötött megállapodásnak az egészét, amelyben mindkét fél lemondott a másik féllel szembeni valamennyi követeléséről. A kérdésről - a román sajtó tájékoztatása szerint - szó esett idén szeptemberben, amikor Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott a CEFTA-tagállamok pozsonyi csúcstalálkozójának keretében. /Visszaszerezték a Gozsdu-hagyatékot Románia elérte a régóta várt erkölcsi jóvátételt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 11.
Kovács László külügyminiszter dec. 10-én Romániába utazott, este négyszemközti megbeszélést folytatott román kollégájával, Mircea Geoanával. Dec. 11-én Kovács találkozik Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, majd Adrian Natase miniszterelnök fogadja Kovács Lászlót. Ezt követően kerül sor a plenáris tárgyalásra a külügyminisztériumban. A megbeszélések fő témája a kedvezménytörvény tervezett módosítása lesz. Mircea Geoana külügyminiszter a megbeszélés előtt hangoztatta: a két kormányfő, Adrian Nastase és Medgyessy Péter múlt heti budapesti megállapodása értelmében Kovács László magyar külügyminiszterrel sorra kerülő találkozójukon folytatják a főleg a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos párbeszédüket. Geoana leszögezte: "Mindkét fél különösen érdekelt olyan megoldás megtalálásában, amely lehetővé teheti számunkra a Gozsdu Alapítvány újraindítását, hiszen ez mind a románok, mind pedig a magyarok számára rendkívül fontos kérdés. Azt hiszem, eljött az ideje annak, hogy a két miniszterelnök szintjén megszületett megegyezés értelmében, kétoldalú gesztussal működésbe helyezzük az alapítványt". /Kovács László Bukarestben tárgyal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Azok a megállapítások, miszerint Magyarország a Gozsdu-vagyon visszaszolgáltatásával fizet a kedvezménytörvény romániai elfogadtatásáért, egyszerű spekulációk - hangsúlyozta Cosmin Dobran, román külügyminisztériumi szóvivő. Mircea Geoana román külügyminiszter hangoztatta: "Romániának vannak észrevételei és megjegyzései a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó magyar javaslatokkal kapcsolatosan". Geoana nem kívánta részletezni a román észrevételeket. "Különösen most nem, amikor a kétoldalú kapcsolatok olyan minőségűek és hangulatúak, hogy Kovács László magyar külügyminiszterrel mindent nyitottan és konstruktív szellemben tudunk megbeszélni" - tette hozzá. Gál J. Zoltán magyar kormányszóvivő szerint a Gozsdu-vagyon kérdése nincs összefüggésben a kedvezménytörvény módosításának román fogadtatásával. /Salamon Márton László: Státusért Gozsdu. Geoana szerint nincs "árukapcsolás". = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2003. március 17.
A magyar és a román külügyminiszter egyaránt bízik abban, hogy a kedvezménytörvény kérdése április végére lekerül a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről - hangzott el márc. 15-én Marosvásárhelyen, Kovács László és Mircea Geoana közös sajtóértekezletén. A két külügyminiszter abból az alkalomból találkozott az erdélyi városban, hogy Kovács László részt vett a március 15-i erdélyi központi ünnepségen, Mircea Geoana pedig jelen volt a magyar nemzeti ünnep tiszteletére Marosvásárhelyen adott fogadáson. A megbeszélésen szó volt a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, áttekintették a térség helyzetét, és véleményt cseréltek az iraki válság fejleményeiről. Bejelentették, hogy április végéig összeül a magyar-román kormányközi vegyes bizottság, azt megelőzően pedig az európai integrációs, a gazdasági együttműködési, valamint az igazságügyi és belügyi szakbizottság tart ülést. Mircea Geoana a Gozsdu alapítvány, Kovács László pedig a romániai állami magyar egyetem és a csíkszeredai magyar főkonzulátus ügyét említette a napirenden szereplő kérdések között. Közölték, hogy ápr. 16-án adják át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének azt a levelet, amelyben Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök közösen kér támogatást az Európai Uniótól a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya megépítéséhez. Mircea Geoana elmondta: a IV. páneurópai közlekedési folyosó eredeti terve egy észak-erdélyi leágazással bővült. Ennek megépítéséhez a két kormánynak közösen kell feltárni a finanszírozási lehetőséget. A két külügyminiszter bejelentette, hogy hamarosan közösen tesznek látogatást Belgrádban, ahol a szerbia-montenegrói államközösség külügyminiszterével találkoznak. A sajtóértekezletet követően a két külügyminiszter részt vett és pohárköszöntőt mondott a márc. 15. tiszteletére rendezett marosvásárhelyi magyar fogadáson. Geoana hangsúlyozta: részvétele viszonozza a tavaly december elsejei magyar gesztust, amikor a magyar kormány vezetői megjelentek a román nemzeti ünnep alkalmából adott budapesti fogadáson. /Magyar-román külügyminiszteri találkozó gesztusviszonzással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2003. április 15.
A kedvezménytörvény módosításáról és egy új, magyar-román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról tartottak megbeszéléseket ápr. 11-én Bukarestben a magyar és a román külügyminisztérium szakértői. A kedvezménytörvény módosított szövegének tervezetét márc. 15-én adta át Marosvásárhelyen Kovács László magyar külügyminiszter román kollégájának, Mircea Geoananak. A bukaresti megbeszélésen szó volt egy új, magyar-román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról. A magyar elképzelés szerint az alapítvány ösztöndíjakat biztosítana, könyvtárat és Gozsdu emlékházat, esetleg kutató intézetet üzemeltetne. A magyar kormány kész Budapesten székhelyet biztosítani az alapítvány számára. Az alapítvány fenntartásához a magyar és a román kormány egyenlő mértékben járulna hozzá költségvetési forrásokból. Magyar részről jelezték, hogy választ várnak arra a jegyzékre, amelyet tavaly decemberben adtak át a román félnek a csíkszeredai főkonzulátus 1996 óta húzódó ügyében. /Román-magyar szakértői megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./
2003. június 13.
Növekvőben a romániai és magyarországi kisebbségek védelme iránti felelősség, hangoztatták a Román-Magyar Együttműködési Kormányközi Vegyesbizottság kisebbségi ügyekkel foglalkozó altestületének román és magyar delegációvezetői. Szabó Vilmos államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője elmondta, a megbeszélésen szó esett a nemzeti kisebbségek problémáiról, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új magyar tannyelvű karainak létrehozásáról, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazásának gyorsításáról. Cristian Diaconescu külügyi államtitkár szerint a román fél által megfogalmazott ajánlások elsősorban a magyarországi román kisebbség kérései nyomán azonosított problémákkal - az önkormányzatisággal, a román nyelvű iskolákkal, a gyulai ortodox kápolnával, valamint az oktatók román nyelvű képzésével kapcsolatosak. Diaconescu szerint a budapesti kormány "aktívan viszonyul" e kérdésekhez. A román államtitkár szerint a Gozsdu Alapítvány kérdése is felmerült a tanácskozáson, "Együttműködésre bátorítjuk a budapesti vezetést e kérdésben, hiszen ez a magyar fél érdeke is", tette hozzá. "A csíkszeredai magyar konzulátus létrehozásának kérdése a kormányközi tárgyalások napirendjén van, ennek szellemében mi is kitértünk a problémára, és hangsúlyoztuk, hogy a két kormányfő folytatja a kérdés elemzését", mondta Szabó Vilmos. A HTMH vezetője szerint a felek 98 százalékos arányban egyetértenek a megvitatott kérdésekben. /Növekvőben a kisebbségek iránti felelősség. Román-magyar vegyes bizottsági tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2003. július 19.
A román és magyar külügyminiszter társelnöklete alatt júl. 18-án Bukarestben ülést tartott a magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Megérkezése után Kovács László megbeszélést tartott Mircea Geoana külügyminiszterrel. Román részről a jogszabály módosítását követően is több fenntartás hangzott el annak a reménynek a hangoztatásával, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében sikerül megegyezésre jutni a törvény romániai alkalmazásának módjáról. A két külügyminiszter bejelentette: sikerült olyan megállapodást kötni, amely az utolsó fenntartásokat is eloszlatja a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Kovács László bukaresti programja Nagy Imre snagovi emlékművének megkoszorúzásával zárult. - Azzal számolok, hogy külügyminiszteri szinten megállapodás születik a módosított kedvezménytörvény romániai végrehajtásáról, de az egyezmény aláírására később, kormányfői szinten kerül majd sor - jelentette ki Kovács László, miután Markó Bélával és az RMDSZ több vezető politikusával folytatott megbeszéléseket. Kovács leszögezte: most semmiképpen nem változik a magyarigazolvány külső megjelenése, az oktatási-nevelési támogatásra beadott pályázatok elbírálása, a támogatás folyósítása pedig egy romániai alapítványhoz kerül. 700 ezer magyar igazolványt már kiadtak, ezeket nem fogják visszavonni. Véleménye szerint a változtatással kapcsolatos román igényt legfeljebb akkor lehet majd mérlegelni, ha a most kiadott igazolványok érvényessége lejár. "Addigra már Magyarország az Európai Unió tagja lesz, lehet hogy Románia is bekerül az unióba. Akkor lehet, hogy az új magyarigazolvány úgy fog majd kinézni, mint egy személyi- vagy bankkártya. Semmilyen valóságalapja nincs tehát az olyan híreknek, miszerint Budapesten már eldöntötték, hogy lekerül a korona a magyarigazolványról"- jelentette ki. Az oktatási-nevelési támogatás esetében az az elképzelés, hogy a Romániában működő Iskola Alapítványnál pályázhatnak az érintettek. Ez az 1995-ben létrehozott alapítvány bírálja el majd a pályázatokat, és a kedvezően elbírált pályázatokra a magyarországi Illyés Közalapítványtól igényli majd a pénzt. A pedagógus- és diákigazolványokkal kapcsolatban Kovács László hangsúlyozta, hogy ezek Magyarországon járó kedvezmények igénybe vételére jogosítanak. A módosított törvény szerint ezek a kedvezmények azoknak a román anyanyelvű pedagógusoknak és diákoknak is járnak, akik magyar nyelvet oktatnak vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra tárgykörében folytatnak oktatói, tanulmányi tevékenységet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ számára elfogadható a körvonalazódott megállapodás. /Román-magyar kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar és a román fél megállapodott a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról - jelentette be közös sajtóértekezleten Mircea Geoana román és Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestben. Mircea Geoana úgy fogalmazott, hogy kétévi, időnként feszültségekkel terhes vita végére sikerült most pontot tenni úgy, hogy a magyar kedvezménytörvényből kikerült minden olyan elem, amely a román fél és a nemzetközi szervezetek véleménye szerint nem felelt meg az európai normáknak. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén megegyezés született arról, hogy felgyorsítják a Magyarországon tervezett, közös stratégiai partnerségi intézetként működő Gozsdu Alapítvány létrehozását. Bejelentették, hogy mindkét fél szükségesnek tartja új határátkelők megnyitását, illetve a meglévők bővítését és átadását a nemzetközi forgalomnak. Várhatóan rövid időn belül legalább egy határátkelőhelyen megkezdődik a közös vámintézés is. Kovács László közölte: a magyar fél nemcsak támogatja az Erdélyt átszelő autópálya építését, hanem kész ennek kapcsolódási szakaszát kiépíteni Debrecen és Nagyvárad között. Kovács Lászlót és küldöttségét az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, Niculescu Tóni, integrációért felelős ügyvezető alelnök, dr. Verestóy Attila szenátor, és Márton Árpád képviselő. /Megállapodás a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./ A két fél különbözőképpen értékeli a megállapodást. A román külügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a magyar igazolványokról valamikor majd csak lekerül a Szent Korona, a magyar diplomácia vezetője pedig azt, hogy egyelőre nem kerül le. Markó Béla rácsodálkozott, hogy a vita elsősorban ilyen "nevetséges" részletek körül folyik, mintha nem tudná, milyen fontosak a szimbólumok mindkét fél számára. A román kormánynak a közeli választások hatására kell minél kevésbé engedékenynek mutatkoznia dominánsan nacionalista szavazóbázisa előtt, a Medgyessy-kabinetnek pedig a magyarországi ellenzék és főleg a határon túli magyar szervezetek nyomására kell határozottságot mutatnia jelképes értékű elvi kérdésekben. Szintén nem tűnik egyértelműnek, hogy valóban sikerült-e elfogadtatni a román féllel azt az áthidaló megoldást, mely szerint az oktatási-nevelési támogatásért az erdélyi családok az Iskola Alapítványhoz pályázhatnak, az Illyés Közalapítvány pedig az Iskola Alapítványnak utalja át a nyertes pályázóknak járó összeget. Hogy a még mindig értelmezhető megállapodás mennyire lesz végül az erdélyi magyarság javára, nagymértékben függ Kovács László külügyminiszter júl. 19-i, szlovákiai tárgyalásainak sikerességétől. /Salamon Márton László: Szimbólumok harca. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./
2003. szeptember 15.
Adrian Nastase miniszterelnök szept. 12-én válaszolt Medgyessy Péter kormányfőnek az aradi Szabadság-szobor problémájáról szóló levelére. Nastase megismételte az aradi megbékélési parkra vonatkozó javaslatát, készséget várva a magyar féltől is a Gozsdu Alapítvány ügyében Nastase tegeződő formában írt válaszlevelében megértését fejezte ki, hogy a magyar kormányfőt aggasztja az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos probléma. "Sokat olvastam erről az emlékműről, amelynek vitathatatlan a művészi értéke, arról is olvastam, hogy mit jelent ez az emlékmű" - írta a román kormányfő. Nastase hozzáfűzte: a román közvéleményben nagyfokú érzékenység tapasztalható azzal az üzenettel kapcsolatban, amelyet ez az emlékmű hordoz, ez pedig a múltra és nem a jövőre vonatkozik. "Az a tény, hogy közösen találhatunk megoldást, annak köszönhető, hogy jó kommunikáció van köztünk, szoros és megkülönböztetett személyes kapcsolatot ápolunk egymással" - írta a román kormányfő, aki "kompromisszumos megoldásnak" tartja az aradi megbékélési parkról szóló javaslatát. Nastase úgy fogalmazott: ha a magyar miniszterelnök esetleg megfelelőbbnek tartana másfajta megoldást, úgy azt megvitathatnák. A Gozsdu Alapítványról kifejtette: Azt szeretnénk, ha a közösen kezelt alapítvány, a Román-Magyar Partnerségi Intézet, a kétnyelvű iskola, az Emanuil Gozsdu Emlékmúzeum és könyvtár a Gozsdu-udvarban kerülne elhelyezésre - írta levelében Adrian Nastase. /Jönnek, mennek a levelek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2003. szeptember 16.
Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2003. szeptember 17.
Az előző két budapesti román bevonulás után (1919 és 1945) a múlt hét végén a harmadik, az Iliescu államelnöké a legsikeresebbnek mondható, írta keserűen Sylvester Lajos. Iliescu elnök a győztes magabiztosságával közölhette, hogy ,,Románia nagyra értékeli a magyar kormány javaslatát arra nézvést, hogy közös magyar-román felügyelet és transzfinanszírozás mellett jöjjön létre a kulturális célú Gozsdu Alapítvány, Gozsdu Manó XIX. században megfogalmazott végrendeletének szellemében, a budapesti Gozsdu udvarbeli székhellyel." Iliescu államelnök azt is kiemelte, hogy a 13 tábornoknak Aradon máris van egy obeliszkje, s a forradalmárok közül 11 emellett van elhantolva. Kovács László külügyminiszter nem utasította el Iliescu javaslatát. Demszky Gábor főpolgármester Iliescut felette szimpatikusnak találta. Iliescunak azokat a jogokat, kellene megadnia Székelyföldön, amelyeket magyarországi hites testvérei számára kér, s rendbe téve adja vissza azokat az egyházi és világi intézményi ingatlanokat, amelyek megfelelőit Magyarországon visszaigényelte. /Sylvester Lajos: Megbékélő meghátrálás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2003. szeptember 17.
Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának kérdése és a Gozsdu Alapítvány ügye volt a témája a magyar és a román kulturális miniszterek szept. 16-i, budapesti találkozójának. Hiller István kulturális miniszter elmondta, Medgyessy Péter miniszterelnök jövő heti bukaresti tárgyalásain dől el, hogy az aradi Szabadság-szobor új szobrok mellett, új szobrokkal együtt felállításra kerül-e. Razvan Theodorescu román kulturális és vallásügyi miniszter az aradi szoborcsoportot illetően a szeptember 23-i, bukaresti tárgyalás utánra ígért konkrétumokat arról, hogyan képzeli el a román kormány azt a művészeti teret Aradon, ahol régi és új emlékművek, szobrok "beszélnek a jelenről és a jövőről, a mi népeink jelenéről és jövőjéről". /(Guther M. Ilona): A magyar és román kultuszminiszterek is tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2007. november 14.
November 14-én zajlik Nagyszebenben a harmadik román–magyar együttes kormányülés, szigorú biztonsági intézkedések közepette. Perrel fenyegetőzött, majd a békés megoldás mellett szállt síkra Laurentiu Streza, Erdély ortodox metropolitája az általa vezetett, nagyszebeni székhelyű Gozsdu Alapítvány érdekeinek érvényesítését illetően. Az egyházi vezető azzal vádolta a Tariceanu-kabinetet, hogy nem lép fel elég hatékonyan a Gozsdu Manó, nagyváradi születésű ügyvéd hagyatékát ápoló civil szervezet érdekében. A metropolita azt sérelmezi, hogy a mai együttes kormányülés napirendi pontjai közé a közös román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló egyezmény is bekerült. A Román Ortodox Egyház szerint a jelenleg Nagyszebenben működő alapítvány az egyetlen, amely jogosult a Gozsdu-hagyaték megőrzésére. /Nagy B. István: Egy város, két kabinet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2008. március 11.
Pert készül indítani a nagyszebeni székhelyű Gozsdu Alapítvány a magyar állam ellen, jelentette be Laurentiu Streza, Erdély ortodox metropolitája, aki egyben az alapítvány elnöke. Akkor indítanak majd jogi eljárást, ha ehhez megszerzik a román állam támogatását is. Az alapítvány támogatót is keres, mivel nincs pénzük a per költségeinek fedezésére. Az eljárás nyomán a XIX. század második felében Budapesten sikeres ügyvédként dolgozó Emanuil Gojdu vagyonát remélik visszaszerezni. Az egyházi vezető szerint a szebeni alapítvány néhány milliárd eurót szeretne visszaszerezni még akkor is, ha a Budapest központjában található nyolc ingatlant már eladta a magyar állam. Streza szerint emiatt az ingatlanok visszaszerzésében nem reménykednek, de – mint fogalmazott – kártérítést követelnek majd az épületek értékének becslése alapján. Streza utalt a román-magyar Gozsdu Közalapítványra is. Szerinte annak működtetésére a román és magyar állam által felkínált 200–200 ezer euró nevetséges összeg a Gozsdu-vagyon valós értékéhez képest. A közalapítvány nem jöhet létre, mivel a román parlament nem ratifikálta a román-magyar együttes kormány ülésen 2005-ben született erre vonatkozó megállapodást. /Perelné a magyar államot a Gozsdu Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
